A vállalati VR-tréningeknél néhány éve még a számítógéphez kötött headsetek adták a minőségi mércét. A projektjeinkben ez megfordult: ma szinte minden új tréningflotta önálló, kábel nélküli eszközökre épül.
A váltás oka nem elsősorban a képminőség, hanem a logisztika. Egy önálló headset elfér egy táskában, tíz perc alatt üzemkész egy tárgyalóban vagy egy gyárcsarnokban, és nem igényel nagy teljesítményű gépet mellé. Aki több telephelyen képez, annak ez a különbség dönti el, hogy a tréning valóban eljut-e mindenkihez.
A fő szempont ma az eszközkezelés. Tíz headsetnél még kézzel is kezelhető a tartalomfrissítés; ötvennél már nem. Ilyenkor az a kérdés, hogy a flotta központilag frissíthető-e, kiosztható-e egy adott csoportnak egy adott tréning, és visszakérdezhető-e, ki mikor mit teljesített. Ezt a réteget érdemes a tartalommal együtt megtervezni, nem utólag hozzátenni.
Amire figyelni kell: a higiénia és a töltés üzemeltetési feladat, nem apróság — több felhasználós rendezvénynél a cserélhető betét és a töltőállomás ugyanolyan fontos, mint maga az alkalmazás. A biztonságkritikus vagy nagy pontosságú szimulációknál pedig továbbra is van létjogosultsága a számítógéphez kötött megoldásnak: ahol valós hardvert kell a rendszerhez kapcsolni, ott a kábel ma is a megbízhatóbb választás.