A „hatékonyabb-e a VR-tréning?" kérdésre nincs általános válasz — a projektjeink tapasztalata szerint a válasz attól függ, milyen készséget tanítunk, és mihez hasonlítjuk.
Ahol a VR következetesen előnyt ad. Olyan feladatoknál, ahol a gyakorlás valós körülmények között drága, veszélyes vagy ritkán megszervezhető: beavatkozási protokollok, veszélyhelyzeti reakciók, nagy értékű eszközök kezelése, ritka hibajelenségek. Itt a VR nem az előadást váltja ki, hanem a gyakorlást teszi ismételhetővé.
Ahol nem éri meg. Tisztán elméleti tudásátadásnál — jogszabályi ismeret, folyamatleírás, terminológia — a VR ritkán ad többet, mint egy jól felépített e-learning. A háromdimenziós környezet ilyenkor inkább figyelemelterelő, mint segítség.
Hogyan érdemes mérni. A legtöbb vállalati mérés az elégedettségnél megáll, pedig az a leggyengébb mutató. Négy dolgot javaslunk rögzíteni: a feladat végrehajtásának idejét, a hibák számát és típusát, az ismétlések számát az első hibátlan végrehajtásig, és — ha megoldható — a valós munkakörnyezetben mért hibaarányt a képzés előtt és után. A VR előnye éppen az, hogy ezek az adatok automatikusan keletkeznek: nem külön mérést kell szervezni, hanem a szimulátor naplózza őket.
Mit tegyünk a mérési adatokkal. A tapasztalatunk az, hogy az első futás adatai nem a tanulóról, hanem a tréningről szólnak. Ha mindenki ugyanazon a lépésen bukik el, az többnyire nem tudáshiány, hanem érthetetlen instrukció vagy rossz interakció. Érdemes a pilot után egy iterációt betervezni erre.